Negoj

Időpont: 2015. november 7-8
Túratársak: L. Eszter és a vásárhelyi Fotomontan tagok
Jelzés: kék háromszög, piros sáv

1. nap: Kolozsvár - Felsőporumbák - Negoj-menedékház - Negoj csúcs (2535)

Hajnalban indultunk Kolozsvárról. Reggel kilenckor már Szebent is elhagyva a hegy fele vettük az irányt. Délben egykor már indultunk a csúcsra.
Autóval fel lehet menni a "Raul Mare" völgyön szinte a Serbota torkolatáig. Innen kb. 2 óra az út a menedékházig.
A menedéháztól két és fél óra alatt értünk fel a csúcsra, és kevesebb, mint két óra alatt értünk vissza. Az utolsó szakasz már fejlámpás menetelés volt.
Gyönyörű őszi idő volt. Talán az utolsó az idén.

Bélavár

Időpont: 2015. október 24-25
Túratársak: L. Eszter, T. Levente
Jelzés: kék kereszt, piros pont

1. nap: Kolozsvár - Kisbánya - Bélavár

Szombaton reggel szinte kilencre kimentünk Kolozsvár váradi kijáratához, ahol a "cápás" autók várakoznak. T. Levi késett s autó sem volt. Várakoztunk, aztán visszamentünk a buszmegállóba, ott is várakoztunk. Éppenhogy kiszámoltuk, hogy kb. 50 lej a maximális összeg, amennyit hajlandók vagyunk fizetni fel Kisbányáig, megszólít egy "cápa-bácsi", hogy hova szeretnénk menni. Mondjuk. Háááá, kell telefonáljon. Telefonált. Mondja, 100 lej. Köszönjük szépen. Megyünk busszal. Már szinte 11 óra, egészkor van is busz, jó lesz. 

A busz érkezése előtt jött egy következő "cápa-bácsi", aki fejenként 10 lejért elvitt Járabányára (Baisoara). Kiszálláskor kérdezzük, hogy mennyiért vinne fel az üdülőtelepre. Mondja 80 lej. Megköszöntük neki is az árajánlatot és elindultunk gyalog. Eszembe is jutott egy reklám, "...hülye azért nem vagyok...". 

Egy kis gyaloglás után felvett a kisbányai menedékházas és Dacia Dusterrel felvitt minket a buszkáti letérőig s kedves is volt s pénzt sem fogadott el, csak mert hátizsákosok vagyunk, s azok mind ismerősök. Áldja meg az Ég!
A Buszkát nem nagy élmény, sem az út, sem a csúcs. A kilátás szép volt, csak éppen csontfagyasztó szél fújt, nem időztünk. Az azelőtt pár héttel szervezett bicikliverseny kijelzett útvonalán visszatértünk az üdülőtelepre és ráálltunk a kék kereszt jelzésre.

Buszkáti kilátó

Buszkáti kilátás

A kék kereszt egy kommunista szálló (azt hiszem valami katonai vonatkozású) mellett indul be a völgybe. Helyenként eltűnik, nehezen követhető. A patak átkelése után is alkalom adódik bizonytalankodni, ott a jobbra induló földutat kell követni. Felvisz az előttünk magasodó dombra és innen a jelzés is követhetővé válik.
Szép útvonal, kiterjedt havasi kaszálókon visz, kis mócistállók között.

Elég későn érkeztünk a Bélavárra, sátort húztunk, tüzet raktunk és korán lefeküdtünk.

2. nap: Bélavár - Felsőpodsága - Kolozsvár

Reggel ez a kilátás fogadott:

Amíg vártuk a vasárnapi túrázókat, addig énekeltünk, főztünk, ettünk és élveztük az őszi napsütést.

Útban lefele új technikai élménnyel is gazdagodtunk, nemcsak látvánnyal. Résztvettünk egy dron igazi kipróbálásban.
A tetőn a piros pont vezet végig és ugyanaz visz le a völgybe. Ezt követtük. Csak egy kisebb, de annál meredekebb kitérőt tettünk a "lyukhoz".