2011. október 25., kedd

Megint barkács

Pénteken újból shoppingoltam a baumaxban és dedemanban. Most már két kedvenc boltom is van. Szombaton pedig polcokat szereltem a konyhába. Olcsók ezek is. 4 darab tartó, pár szeg és deszka. A tartóért és szegekért pénzt adtam, még 10 klézsei frankba sem kerültek, a deszkákat itt a ház körül túrkáltam, egy régi kerítés lebontott deszkái. Azt hiszem az újrahasznosítás elvét itt Klézsén követem a legjobban. Fűrész nem volt, de a deszka kicsit hosszabb a kelleténél, így egy szekercével vágtam el, hát az eredményt nem fogom megmutatni, nem éppen egyenesen történt a leválasztás. A legeslegvéglegesebb eredményt alább a képeken. Az én kezem munkája és lehet, hogy kicsit ferde, kicsit repedt, de az enyém (magyar narancs effektus).
A könyvespolcomat is berendeztem, így most már a szobám teljesen rendben van és jól érzem magam benne.

Vacakról meg annyit, hogy komoly programja van, ami egyenesen fordított a tyúkok kinnttartózkodási idejével: reggel kb. félkilenc-kilenctől el egészen este hétig meg van kötve. Két napig nyivákolt, a tegnap már jóval kevesebbet, ma már csak alig észrevehetően. Megszokta.

A ház körül rengeteg a madár. A fakopáncs kedvenc helye a kerítésünk. Sok napon át próbáltam lencsevégre kapni, és végül csak az ablakon át sikerült.

Itt két madár is van. Ez a legjobb kép:).

Konyharészlet. A síbot ajtózár szerepet játszik.

Az új polcok

A dolgozósarok és a belógó légyfogó.

Egypercesek

Nem tudom, hogyha az én történeteim a meghatározás szerint egypercesek vagy sem, de tetszik nekem ez a név, ezért használom. Igaz megnézhetném az egyperces meghatározását, de itt Klézsén a zappos internet kőkorszaki sebességen fut.
Szóval, két jopofa történet.
Első napon, amikor az állatokat tanuljuk (mert sok óra eltelik míg tudják). Vannak kis kártyák, azokat mutatom és mondjuk a nevét: kuuuutyaaaa, maaaacskaaaa, és így tovább. Ezidáig nekem kellett mondani, mert nem tudták egyiket sem magyarul. Előkerül a csirke képe, nekem már a nyelvem hegyén, hogy csiiiirke, amikor hárman is kiáltjál: piiiiiiiislen. Hát így maradtunk a pislen vagy pislenkénél. A csirke kiveszőben van.

A középiskolásokkal tanuljuk a köszönési formákat. Elérünk a csókolomhoz. Mit jelent? Mire az egyik lókötő: csókold meg a seggemet. Hát ennél már feladtam. Aztán egyszercsak, amikor magamhoz tértem a kacagásból, tisztáztuk azt is, h mit jelent. Az én lelkiismeretem tiszta.

2011. október 20., csütörtök

A főben járó bűn

Nem a saját főben járó bűnömről akarok itt mesélni, olyan nekem nincs. Szerintem kutyáéknál főben járó bűn, hogyha valaki tyúkot lop. Maga a lopás szerintem nem tartozik a bűnök listájára, de a tyúklopás az más kategória. Az én Vacak kutyám eddig csak lopott. Lábtörlőt (ez volt a kedvence), seprűt, és úgy mindent, amit el tudott érni. Eddig nem is haragudtam érte, kapott a seggére a lábtörlővel, de ő ezt a törődés jelének vette, és alig várta, hogy visszategyem helyére a lábtörlőt, elhúzta újból, mert tudta, h utána megyek és addigis vele foglalkozom.
A tegnap viszont tyúkot lopott. Nem tudom hogy s mint, de a tegnap láttam valami undorító köpetet a járdán és ma megláttam a kutyámat tollakkal elborítva és a tyúk feje előtte. Hát nem volt egy szívmelengető látvány. Vettem a seprűt. A többit nem mondhatom el, nem bírja a "nyomdafestéket".
Azután következett a Piro-Vacak meccs. Megkötlek-elszabadulok. 2-0 Vacak javára. Valami drótfélém volt, azt ahogy elfordultam el is rágta. Másodszor feláldoztam a régi zelb kötelemet, erről már képet is készítettem, annyira büszke voltam az eredményre. Kicsit többet is tartott mint az első próbálkozás, csak éppen, hogy a bolhaűző övére kötöttem a kötelet és az műanyag, a sok húzástól kilazult s kihúzta a fejét.
És akkor jött a mentő ötlet, bezártam a vécébe. Azóta is ott nyivákol. Vérig van sértve.
Holnap láncra verem. Ő nem tudja, de jobb így neki, mintha valamelyik feldühődött szomszéd jönne rá fejszével. Rá, rá, de reám.
A gyilkolás nyomait eltűntettem. Egyesével szedtem össze a tollakat és mindent bedobtam a vécébe. Túl sok Poirot-t néztem, nem dobhatom a szemetesbe.


Szerintem mesterien van megkötve

Itt halottat tettet, gondolta úgy hatásosabb

Vacak próbálkozik. Sikerrel járt, a szégyentelen.

2011. október 18., kedd

Néhány helyszín

Bemutatok néhány helyszínt, ahol ezidáig jártam.

Diószegi Magyar Ház

Külsőrekecsini Magyar Ház

Külsőrekecsin

Külsőrekecsini katolikus templom

Dumbravén

Dumbravéni magyar iskola

Bahánai magyar iskola

Bahánai katolikus templom

Szitási magyar iskola
Lujzikalagori magyar iskola

2011. október 14., péntek

BarkácsBemutató

Ma elkészült a szekrényem. A Baumaxban árultak valami polcokat 25 frankért (itt valami miatt a lej helyett frankot használnak, persze inkább az idősebb generáció, de már elég sokszor hallottam; s amúgy maga a pénz az a pára), vettem kettőt és betakargattam. Így most már van szekrényem is.
A polcokat használatba helyeztem.
Most már a szobámban is van internet, egy antenna szolgáltatja ide a jelet, de persze a gyorsaságán nem tud javítani, sajnos.
A kutyámnak lett neve: Vacak. A gyerekek nevezték el, mert a régi helyszínen is így hívták a kutyát, én meg elfogadtam.

Felraktam az első adagot
A két polc. Én csavaroztam össze, szerszám: svájci bicska.

Bétakarva

Piro-féle szekrény.


2011. október 13., csütörtök

címnélküli

Ma azon morfondíroztam, hogy miért nincsen ideje semmire a városi embernek, úgy, ahogy nekem sem volt Kolozsváron.
Ma végeztem egy számigálást. Falun, egyszerű életkörülmények között minden sokkal hosszasabb. A városi ember életét egy csomó berendezés, gép, szolgáltatás, stb. megkönnyíti, idejét megspórolja.
Bemutatok néhány példát:
mosogatás: vizet kell húzni, be kell hozni, meg kell melegíteni, elő kell készíteni a tálakat, szelektálni a mosatlant, felvegyíteni a vizet, ha ellőtted a mosógatószer adagot és túl habos lett a mosógatóvíz, akkor a tisztálóvizet kétszer is ki kell cserélni, ha sok a mosatlan még melegíteni és feltölteni meleg vízzel, a végén kiönteni a vizet, hátra, hogy ne éppen a kút mellé. A mai adag mosogatnivalót otthon 5 perc alatt elmosogattam volna. Itt felvett 30 percet.
fűtés: otthon egy gombnyomás; itt: favágás, tűzgyújtó vágás, megrakás, és folyamatos tűzrakás.
a mosakodást itt nem részletezném, de kész ceremónia.
és még folytathatnám.

és mégis jut idő tanítani, főzni, sőt, olvasni, ami Kolozsváron ritkán fordult elő.
s akkor tényleg nem értem, miért nincs ideje a városi embernek.

2011. október 12., szerda

Új szavak

cinka- lány; cseszkavin - törkölypálinka; megrikoltani - megkiáltani (pl. ha beméssz valakinek az udvarába, azt megrikoltod, nem méssz be a házba csak úgy magadtól); feteke - fekete; ruzsinka (rozinka) - rózsaszín.

A csinkavin-t ma tanultam, de úton hazafelé elfelejtettem, tehát nem vagyok teljesen biztos abban, hogy jól jegyeztem meg, a vége "vin" az biztos. És azért tanultam meg, mert ma megkínáltak törkölypálinkával. Akkor főzték, ott a háznál. Mézzel kicsit megédesítették, s iszogattuk:). Kaptam haza is egy kis üvegbe, melléje adtak egy punga babot és egy punga diót es. Fel lettem pakolva. Azt már megtanultam, hogyha valamit ajánlanak, azt el kell fogadni. Én rendes ember módjára nem utasítok vissza semmit.

Most már tudok nagy tüzet rakni, mert ma hoztak fát is. Ez a rend még száraz, aztán majd érkezik a nyers. Mégsem kell szégyenkeznem a tűzgyújtási tapasztalatommal, mert ma is füstölt a kályha, de veszettül, és ma nem én raktam a tüzet, hanem ahhoz egy jobban értő ember. De ez es megoldódott, meghosszabítottuk a kakast (értsd, egyszerűbb kémény) egy kályhacsővel, s most jobban húz. Egyelőre. Tehát büszkén jelentem, hogy jó meleg van a szobámban.

A polcaim is elkészültek, de csak akkor mutatom be őket, ha már megpakoltam. Hamarosan.